Nem vartunk sokat az elore befizetett mekongi turatol, tapasztalt azsia barangolokent elore tudtuk parasztbutitas lesz az egesz. De mivel az osszeg nevetsegesen alacsony volt, ugy dontottunk mozdoljunk ki Saigonbol.
Hallgatunk egy kis nepzenet, mikozben a beigert gyumolcsoket falatoztuk (azert ket karika ananasznal tobbre szamitottunk). Az eloadok aranyosak voltak, es a vegen termeszetesen nem maradt el a borravalos kosar korbehordasa sem.
A vietnami nok gyonyoruek, kecsesek. Ha meg intelligensek is lennenek az mar tul veszelyes lenne. Szerencsenk van, az utobbi nem jellemzo rajuk.
Fel orat csonakazhatunk a Mekongon ,masik negyet toltottunk el gagyi es hamis uzletek nezegetesevel. Volt koztuk egy meh farm, ahol azzal akartak beetetni, hogy az a 20 mehecske allitja elo azt a rengeteg mezet, amit rank akarnak sozni. Volt egy kokusz cukor gyar, ahol nagyker aron, a bolti ar ketszeresen vehetuk meg a nyalanksagot. Voltunk egy gyumolcsfarmon, ami pont olyan volt mint nalunk a hatso kert, minden fabol volt egy, de ezt ellensulyozva a leheto legkulonbozobb arusok ulltek a fak alatt, akar labtorlot is vehetunk volna. Ez amugy is regi vagyam volt, egy igazi azsia labtorlot cipelni a hatizsakban, menj mar!
A feloras csonakaz alatt viszont jokat beszelgettunk Tomival az amerikai haborurol. Erthetetlen, hogy gondoltak azt az amcsik, hogy ezen a palyan lenne eselyuk. Mind a dzsungel, mind a mekong holtagai, vagy a mocsaras videkei tul nehez terepnek bizonyulnak, annak szamara, aki nem ebben not fel.
Kifaradt, amig atkormanyozta a hajot.
Ez volt az elso es gyanitjuk az utolso csoportos turank. Valahogy Tomi nem szereti:-)
Helyi haz konyhaja (nem turistanak volt kiallitva, ide logtam el mig az idegenvezeto bolonditotta a nepet).
Mindenki faradt, nagy a hoseg, meg a para....
Nagy lelkesedessel felvettuk a kalapot, majd kiderult odaertunk, hat levettuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése