2011. február 25., péntek

java szigete

Indonezia

Kuala Lumpurbol rovid repulouttal megerkeztunk Indoneziaba, Java szigetere. Yogyakartaban erkezni elmeny. A varos nagy merete ellenere megorizte videki bajat. A foleg muszlimok altal lakott szigeten erzodik a szegenyseg, de nem mervado. Nalam szerelem volt elso latasra.

Mindenki sakkozik, vagy gitarozik az utak szelen.

Becakok (biciklis riksa) es cimodok (lovacskocsi) szazai az ut szelen, mellettuk pedig a legujabb divatot, vagy muszaki cikkeket arusito aruhazak. A varos kozpontjaba talalhato egy tobb emeletes piac, ami bazar a bazaron belul, hiszen az egesz varost arusok lepik el.
A varosban nincs olyan extra latnivalo, amiert erdemes itt megallni. Ha  viszont valaki megizleli a hangulatot nehezen szabadul innen.

Iskolas fiuk egyenruhaban
Egy atlagos indonez nepi egyuttes 25fobol all. Ami legalabb15 kulonbozo hangszert jelent. Tobb mint gyonyoru.
A zene mindenutt az elet resze Indoneziaban, ha nincs keznel hangszer az is megteszi, ha csak hangosan enekelnek.
Ez a Tomi laba, amint halak ragcsaljak. Eloszor ijeszto volt, majd csiklandos, az utolso tiz perc mar kimondottan elvezetes. A vegeredmeny pedig friss erzes es egy jo kis moka.
Ha megehezik valaki seta kozben csillapithatja vagyat egy kis sult deneverrel. A fogakat nem ajanlatos megenni!
A madarak a hazak tartozekai, minden tiszteseges ereszen log legalabb harom kalitka. Benne rozsaszin, sarga, zold madarak csiripelgetnek.A kalitka vasarlashoz szakertelem szukseges.
Nem mondhatnank, hogy a lakossag nagyon szigoruan veszi a muzulman szabalyokat, a fejkendo megis fontos. Mar egeszen bici babakra is raadja, pedig meg haja sincs, amit eltakarjon.


Borobudur
Ez a gyonyoru budhista templom maradvanya Yogyakartattol ket ora buszozasra talalhato. Az ut maga egy elmeny, ha belegondolunk, hogy az indonezek atlagmagassaga 150 cm korul van. Azert mi bepreseltuk magunkat a gyerekere tervezett ullesekbe es elveztuk a hangulatot.
A templom tetejen talalhato sztupak mindegyikeben egy Budha szobor ull. 
 Mindenhol elkapjaka a turistakat az iskolasok, hogy gyakorolhassak az angolt. Ez ugy zajlik, hogy a gyanutlan latogato eppen elbuvolten csodalja az epitmenyt, mikor megkozeliti egy 5-6fobol allo csoport. A fokolompos bemutatkozik es elkezd faggatni. Hany eves vagy, honnan jottel, tetszik-e Java stb. A 15 perc garantalt csoportonkent. Az otodik csoport utan elkezdtunk bujucskazni, de mikor ez sem jott be azt fullentettuk, hogy nem beszelunk egy szot sem angolu:-)
 Kirandulasra oltoztetve.
 Ez hasonlo volt, mint az iskolas csoportok esete. A lanyok sorba alltak, hogy lefenykepezkedhessenek ezzel a nagy, szoros europaival (az azsia ferfiak kimondottan szortelenek, igy Tomit mindehol megfogdostak). En pedig a hatterbe kivartam, hogy visszakaphassam Ot.
 Csend es beke.
A szobrokhoz nem szabad felmaszni:-)



Mt. Bromo
Java egyik legfontosabb vulkana a Bromo, akit mi egyszeruen elkereszteltunk mister bromora. Abbol kifolyolag, hogy a helyiek tisztelettel es imadattal tekintenek ra, mint egy nagy urra. 
Hogy eljussunk a vulkanhoz kisebb megprobaltatasokon kellett atesnunk. Eloszor is egy fapados buszon kellett eljutni a kozeli nagyvarosba, ami egy ejszakat vett igenybe. A kora hajnali erkezesunk nem sokatt dobott a fizikai allapotunkon. Mikor megtudtuk, hogy a hegyhez nem jarnak buszok kezdtuk csuggedni. Aztan par helyi kerito segitsegevel kiderult, hogy bemoval eljuthatunk a vulkan labanal levo faluba. A bemo ez egy kis busz, amibol nalunk is van boven. Altalaban 6-8an fernek bele. A bemozas ugy mukodik, hogy a buszmegalloba, beszallunk egy ilyen kisbuszba. Ezutan megyunk fel kilometert es megallunk. Varjuk, hatha jon masvalaki is. Ez a felkilometerenkenti megallas egeszen addig folytatodik, amig a busz meg nem telik. De hogy meg ezt is cifrazok, megvarjuk meg az arusok felpakoljak a zoldsegeiket a bemo tetejere, hogy azokat felvigyek a hegyi falvak piacaira. Eletunk leglassubb utazasa volt: 26km-t tobb mint harom ora alatt tettunk meg. 

Mikor felertunk a kozelbe (ez nem a Bromo) akkor lattuk meg, hogy nem lattunk vulkant:-) Mr. Bromo eppen aktivitast mutatott, ami miatt minent ellepett a fekete homok es por, a fustol pedig nem lehetet tavolabb latni par meternel.  Mivel vulkantura szoba se johet, hacsak nem szeretne valaki, hogy leolvadjon a cipo talpa ezert gyors hatraarc utan ujabb harom ora elteltevvel mar megint a varosba voltunk.
 De az ut nagyon erdekes volt. Nok es ferfiak jottek fel velunk, gyorsan osszeismerkedtunk es nagyon orultek, hogy leakarom oket fenykepezni. Igy oltozik egy hegyi faluba elo no. Ez volt a nepviselet: egy kendo derekba megkotve, melltarto folott egy attetszo, hasat szabadon hagyo kardigan es termeszetesen a fejkendo.

 Nagyon kedvesek es baratsagosak voltak velunk, ezert mi is segitettunk ki es bepakolni a zoldsegeiket (na, meg hogy gyorsabban haladjunk is).
A Bromonal azert meg ettunk egy helyi specialis levest, mikozben megmelegedtunk a szoba kozepen levo izzo parazsnal. A 26km-es uton kb. 17-20 fok volt a homerseklet kulonbseg. Mig a varosba 30fok korul jart, fent mar csak 10 fokocska vart rank.
 Vastagon allt a por mindenutt, ez az ut szelen a vetemenyes.
O volt a legkedvesebb utitarsunk, oda-vissza egyutt mentunk. Megtudtuk, hogy a fia Tomival egyidos O maga 55 eves, mindig boldog es nagyon orul nekunk is. Mindenzt indonezul, micsoda feeling!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése